Az elmúlt évtizedben nagyot fordult a világ a fiatalok értékorientációit, politikai-ideológiai identitását illetően. A kilencvenes évek kutatásai még egyértelműen azt jelezték, hogy a fiatal választók körében nem fedezhető fel számottevő vonzódás sem a bal-, sem a jobboldali értékek iránt. 

„A 2009-ben általunk végzett vizsgálat során már egy, a kilencvenes években tapasztaltnál sokkal határozottabb politikai arcéllel rendelkező generáció képe rajzolódott ki. Bár a bal–jobb skálán a huszonévesek többsége – negyven százaléka – ekkor is a centrumban helyezte el saját magát, önmagában az a tény, hogy míg korábban minden hatodik, ma már csak minden tizedik huszonéves utasította el a kérést, hogy jelölje ki a helyét…” – írja Vásárhelyi Mária. Tehát változott a fiatalok érdeklődése és orientációja is.

2008-ra már csaknem minden harmadik huszonéves vallotta magát jobboldalinak. Ezzel párhuzamosan évről évre emelkedett az önmagukat a jobbszélen azonosítók aránya is, 2008-ban már minden tizedik fiatal a szélsőjobboldalon jelölte meg a saját helyét. A bal–jobb szembenállás az elmúlt években az egész társadalomban rendkívüli mértékben felerősödött, a demokratikus politikai versengés gyűlölködésbe csapott át, ami jóvátehetetlenül kettészakította a társadalmat.

A baloldalt érintő évtizedes lejárató kampány „meghozta gyümölcsét”; nemcsak a baloldali politikusok, hanem a baloldali értékek is a karaktergyilkosság áldozatává váltak. A huszonévesek többsége lényegében azonosul a Fidesz ellenségképző retorikájával.

Vásárhelyi Mária teljes cikke az Élet és Irodalom 2011. január 20-án megjelent számában olvasható.