Megjelent a "Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010" című, a WHO-val együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás - HEALTH BEHAVIOUR IN SCHOOL-AGED CHILDREN, HBSC - hetedik, 2010-ben több mint 8000 tanuló bevonásával lezajlott országosan reprezentatív felméréséről készült kutatási jelentés.

A serdülés biológiai, pszichés és a viselkedésben megnyilvánuló folyamatai kölcsönhatásban állnak egymással. Németh Ágnes a kutatás hazai vezetője néhány fontos részletre hívta fel a figyelmünket:
 

Táplálkozás
Kutatásunkban a kamaszok egészségét nagymértékben meghatározó táplálkozási szokásoknak néhány aspektusát vizsgáltuk. A felmérés eredményei szerint a magyar 11–18 éves tanulóknak alig fele fogyaszt reggelit minden tanítási napon, és még a hétvégi napokon is alig több mint háromnegyedük reggelizik, ez az adat alulmúlja a kutatásban résztvevő országok átlagértékét.
A legfrissebb táplálkozási ajánlások szerint naponta több mint 400 g friss zöldség, gyümölcs fogyasztása javasolt. A magyar iskolás fiataloknak mégis kevesebb mint harmada fogyaszt gyümölcsöt, és kevesebb mint negyede fogyaszt zöldséget naponta legalább egyszer. Nemzetközi viszonylatban ezek az arányok középtájon helyezkednek el, tehát elmondhatjuk, hogy Európa-szerte javítani kellene a serdülőkorú fiatalok táplálkozásának minőségén.
 

Testmozgás
A fizikai aktivitás az egészséges élet egyik legfontosabb alkotóeleme. A rendszeres mozgás jótékony élettani hatásai megkérdőjelezhetetlenek. Gyermek- és serdülőkorban az egészséges növekedéshez, a megfelelő csont-, izom- és idegrendszeri fejlődéshez nélkülözhetetlen. Emellett a mentális egészséget, a szellemi teljesítőképességet és a társas kapcsolatokat is pozitívan befolyásolja. Kutatások bizonyítják, hogy a fizikailag passzív fiatalok között nagyobb arányú a dohányzás, a marihuána- és alkoholfogyasztás. A testedzés a táplálkozással is összefügg. A rendszeres testmozgást nem végző diákok kevesebb zöldséget és gyümölcsöt is fogyasztanak, mint fizikailag aktív társaik, ugyanakkor magasabb körükben a TV vagy számítógép előtti nassolás, „üres kalóriák” bevitelének aránya. A szabadidő eltöltésének fizikailag passzív formái közül az egyik legjelentősebb a képernyőhasználat: a tévé-, videó- és DVD-nézés, illetve a számítógépezés.
 

Szerek
Hazánkban – nemzetközi összehasonlításban - a legnagyobb problémát a dohányzás okozza a kamaszok körében, mert a rendszeres dohányzás magas arányú. Fiataljaink alkohol fogyasztása az európai átlaghoz hasonló, még a drogfogyasztásban valamivel az átlag alatt vagyunk. A kutató a pontosítás kedvéért elmondta, hogy a szóban forgó felmérés nemzetközi szinten csak a marihuána fogyasztást vizsgálta. Ezt a szert hazánkban minden ötödik kilencedik és tizenegyedik osztályos fiatal kipróbálta és a szomorú az, hogy ezzel a gyakorisággal is az átlag alatt tudtunk maradni. Az illegális szerek drogok közül a kannabiszfogyasztás a leggyakoribb.
 

Tanulók közérzete
Összességében elmondhatjuk, hogy a 11–18 éves tanulók nagyobb része egészségi állapotát kedvezően értékeli, krónikus betegségben nem szenved. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tanulók 20–25%-a nem értékeli jónak az egészségét, és 15% azok aránya, akik rendszeres orvosi ellenőrzést igénylő krónikus betegséggel élnek együtt. A tanulók iskoláról alkotott általános képe a magasabb osztályokba lépve kedvezőtlenebbé válik. Az adatok azt mutatják, hogy a magasabb évfolyamokon kevesebb a nagyon jó és jó tanulók aránya, kevésbé pozitív a tanárokról és az osztályközösségről kialakított kép.
Az iskolai terhelést és klímát vizsgálva látható, hogy a fiúk nagyobb részét nyomasztják az iskolai terhek, ugyanakkor ők vélekednek kedvezőbben mind a tanáraikról, mind az osztályközösségükről.
Az iskolai agressziót elemezve azt találtuk, hogy a kortárs bántalmazás és a verekedés gyakorisága a magasabb osztályokban csökken. Az általános iskolások körében gyakoribb az iskolán belüli kortárs bántalmazás jelensége, mint a középiskolás osztályokban.

Kamaszkorban az egy osztályba járó, de még az azonos korú gyerekek, fiatalok is rendkívül eltérő fejlettségi szinten lehetnek biológiai,pszichés,intellektuális jellemzőik és társas készségeik tekintetében – hívja fel a figyelmet Németh Ágnes - ezért a nevelők részéről különböző bánásmódot igényelnek. „Ezt a munkát segíti - reményeink szerint - ennek a kiadványnak a tanulmányozása"- mondta a kutató.

A kutatás teljes anyaga az intézmény honlapján elérhető: www.ogyei.hu