|
|
|
|
|
Félidős felsőoktatás
|
|
|
Helyre kis közleménnyel ünnepelte meg magát az oktatási államtitkárság a kormányzati ciklus félidejéhez érkezve. Mondanunk se kell, az eddigi munkasikereknél csak az előttünk álló perspektíva a fényesebb. Sajnos azonban a tények a legkevésbé sem igazolják a tények a kincstári önbizalmat.
|
|
Felsőoktatás: 2013-tól új állami támogatási rendszer lép életbe
|
|
|
Az új nemzeti felsőoktatási törvény elfogadását tartja az elmúlt időszak legfontosabb eredményének az oktatási államtitkárság, amely a kormány félidejének összegzésben kiemelte: 2013-tól be kell vezetni a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató hárompilléres állami támogatás rendszerét, és folytatódik a Széll Kálmán-terv végrehajtása - írja az MTI.
|
|
Két intézmény növelte csak első helyes jelentkezői számát
|
|
|
Míg a tavalyi jelentkezési adatokat böngészve azt kellett nagyítóval keresgetni, mely egyetem nem tudta növelni a jelentkezők létszámát az előző évhez képest, most éppen az számított ritkaságnak, ha valaki több jelentkezőt tudott magához csábítani. Az első helyes jelentkezései számát csak az angol nyelvű képzéseket nyújtó IBS és a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) tudta növelni, melyek az összes jelentkezést figyelembe véve is vezetnek. |
|
47 ország tanácskozik a felsőoktatásról Bukarestben
|
|
|
Bukarestben 47 ország oktatásért felelős minisztere vitatja meg az Európai Felsőoktatási Térség jövőjét és a bolognai folyamat állapotát-írja a kormany.hu. A hazánkat képviselő Kis Norbert, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy az európai felsőoktatásnak nagyobb szerepet szánnak a gazdaság és foglalkoztatás erősítésében. A minőség-centrikus fejlesztés és a felsőoktatás konszolidációja a konferencia jelmondatai.
|
|
Kevesebben jelentkeztek mesterképzésre, mint az állami ösztöndíjas keret
|
|
|
A gazdaságtudományi képzés az igazi nagy vesztese a kormány új felsőoktatási politikájának, a diákok ugyanis „levették”, hogy nincs sok esélyük az összesen 250 állami ösztöndíjas helyre bekerülni. Ezért az e tudományterületre jelentkezők száma közel felére esett, az állami ösztöndíjra pályázóké pedig majdnem a negyedére. Persze a kormánynak éppen ez volt a célja, azonban az is kitűnik az adatokból, hogy e diákok nem jelentek meg a természettudományos vagy műszaki szakokra jelentkezők között. Vagy kivárnak, vagy külföldön próbálnak szerencsét. |
|
Széll Kálmán 2.0: jövőre még kevesebb pénz a felsőoktatásban
|
|
|
Nem akarja számszerűsíteni a kormány, mennyivel jut kevesebb jövőre a felsőoktatásra, de az biztos, radikális átszervezés nélkül már jövőre sem lesz fenntartható a rendszer a megszorítások miatt. A Széll Kálmán-terv 2.0 több ellentmondást is tartalmaz a felsőoktatással kapcsolatban. Például a kormány vállalja a diplomások számának 2 százalékos növelését 2020-ig, miközben a következő években is csökkentik az államilag támogatott férőhelyek számát. Jövőre csökken az állami támogatás mértéke is.
|
|
A magyar felsőoktatás vesztésre áll a jó tanulókért folyó versenyben
|
|
|
Az egy hete nyilvánosságra hozott jelentkezési adatokból világossá vált, hogy a kabinet terve – amely a keretszámok arányainak változtatásával irányította volna a középiskolásokat a műszaki és természettudományos pályák felé – egyelőre nem vált be. Még a hirtelen pályamódosítás mellett az emberi elme „univerzalitásával” érvelő Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár sem lepődhetett meg rajta, hogy a humán tudományokhoz ragaszkodó felvételizők alternatív megoldásokat keresnek és találnak – külföldön.
|
|
Tizenhárom pólust alakítanak ki a felsőoktatásban
|
|
|
A korábban tervezett 12 helyett 13 felsőoktatási pólust alakítanának ki, és összesen nyolc egyetem kaphatna kiemelt vagy kutatói minősítést - idézi a Magyar Nemzet a felsőoktatási fejlesztéspolitikai irányairól szóló háttértanulmányból, amely szerint az állam teljesen megszüntetné a jogászképzés támogatását.
|
|
Négyből három hallgató az egyetem mellett is dolgozik
|
|
|
A felsőoktatásban a hallgatók 43 százaléka vállal tanulmányai mellett munkát, ezen belül az esti, levelező vagy távoktatásos munkarendben tanulók jóval több mint nyolcvan százaléka dolgozik, míg a nappali tagozatosok egynegyede vállal munkát - derül ki a diplomás pályakövető rendszer kutatásából.
|
|
A Corvinus sorsáról kérdezik Réthelyit hétfőn
|
|
|
"Úgy látszik, nem volt elég az állami férőhelyszámok drasztikus csökkentése, a tandíjak kiterjesztése és megemelése. Nem volt elég, hogy a megszorítások következményeként ötödével csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. A kormány folytatja a felsőoktatás szétdúlását, amelynek akár a nemzetközileg jegyzett egyetem is áldozatul eshet. Az LMP bízik benne, hogy Réthelyi Miklós hétfőn egyértelmű és megnyugtató választ ad a párt kérdéseire" - nyilatkozta az LMP.
|
|
Nyitott kérdések a felsőoktatásban
|
|
|
„Merre tovább felsőoktatás?” címmel rendezett vitaestet április 17-én az Ökopolisz Alapítvány. „A felsőoktatás egy olyan dolog - főleg, ha közoktatással együtt nézzük - ami leginkább meghatározza az ország jövőjét. Azért vagyunk itt, hogy a tényekről beszéljünk, szakértői és intézményi szempontból. Olyan tényekről, melyeket a kormányzat nem szeret figyelembe venni. Például szó sincs arról, hogy túltermelés lenne a diplomásokból” – kezdte bevezetőjét Dr. Erőss Gábor.
|
Oldalak
|
|
|
