Az intézmények aggregált teljesítményét tekintve tehát semmi falrengető dolog nem történt, ami az elmúlt három év történéseinek fényében nem is meglepő. Semmi olyasmi nem történt ugyanis, ami komoly változásokat indokolt volna. A gazdasági válság kitörésekor megtörtént a modernizációs oktatáspolitika felfüggesztése, a második Orbán-kormány tevékenységének első két évében az új törvények összebarkácsolásával volt elfoglalva, az iskolákat ezért alapvetően békén hagyta, az intézményi szintű fejlesztések pedig – az IPR kivételével – lényegében jó ideje leálltak.

Ez a bejegyzés arról szólt, hogy a nyelvtudás – önmagában, vizsgaszerűen, poroszosan – már nem szerepel a kompetenciatérképen….A finnek pontosan egy évtizeddel korábban oldották meg a kérdést. Más szóval, a nyelvoktatás területéről való részleges kormányzati kivonulás a magyar felsőoktatási intézmények által kiadott diplomák átlagos értékét rontja. Valószínűleg olyan küszöbről van szó, aminek átlépése nélkül nem léphetünk be a globális felsőoktatás-fejlesztés következő szakaszába.

Az OECD-országok közül Magyarországon a negyedik legnagyobb arányú a társadalmi helyzet hatása az iskolai teljesítményre. Ha az új közoktatási törvény rendelkezései (év-ismétlés alsó tagozatban, tankötelezettség időszakának csökkentése, szakképző iskolákba terelés gimnáziumok, szakközépiskolák helyett, az érettségi követelményeinek szigorítása) a felsőoktatásban résztvevők számának csökkenésével egészülnek ki, még nehezebben szerezhetnek majd diplomát és ezáltal munkát, illetve magasabb bért a rosszabb társadalmi körülmények között élő diákok.

Az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek 2011/12-es számai képzési területenként is ismertekké váltak a héten. Tudjuk, hogy a miniszterelnöki hatáskörben meghozott döntéskor nem használták fel a rendelkezésre álló adatokat és hatástanulmányokat. A következőkben kísérletet teszünk a bekövetkező sokk és alkalmazkodási kényszer modellezésére – egyetlen szempont, a képzési kínálat területi megoszlása alapján. A települések képzési kínálata következtetni enged majd a rendszer fenntarthatóságára és a kívánatos integrációs mozgások irányára.