H
112 nap van hátra a tanévből. 2012. február 23., 00:59 - Alfréd
Szombati iskola

„206 ezer embert fogunk visszahívni a munka világába - mondta Orbán Viktor -. A képzetlen felnőtt munkaerőnek viszont oktatást nyújtunk”. A munka világába visszakerülő képzetlenek szombatonként fognak iskolába járni. A szombati iskola valószínűleg a felsőoktatásból éppen most kiakolbólított sok tízezernyi gyermek jövője is. A vidám hétköznapokon kőfejtőben vagy utcaseprésben mulatozó közmunkás tudniillik a szombati iskolában készül fel a munkaerőpiacra. Azért nem vasárnap, mert akkor is iskolába jár, hogy Semjén Zsolt vadászimáival megismerkedhessen.

H
Pályaelhagyókat termelnek Hoffmann kedvenc szakjai

Az átlagnál alacsonyabb bér, magasabb munkanélküliség vár azokra, akik természettudományi képesítést szereznek a hazai felsőoktatásban, így a többi szak átlagánál nagyobb a pályaelhagyók aránya is. A kormány viszont a gazdaság motorjának szánja ezeket a szakokat, így megemelte az államilag támogatott férőhelyek számát. Az [origo] által megkérdezett egykori hallgatók a kevés álláslehetőségre és a túl sok diplomásra panaszkodnak, van közöttük, akiből ügyfélszolgálatos lett, más inkább kocsmanyitással próbálkozik.

Nyelvtudás nélkül ne is álmodjon jó állásról?

Kevesebb fizetésre, alacsonyabb pozícióra számíthatnak azok az álláskeresők, akik nem beszélnek magabiztosan legalább egy vagy két idegen nyelvet. Míg néhány éve még extrának számított egy felsőfokú, tárgyalóképes angol vagy német nyelvtudás, addig a multiknál ma már gyakorlatilag szóba sem állnak e nélkül a pályázókkal.

Visszaüthet a kormány radikális lépése

Bár a kormányzati kommunikáció szerint szorosabbra akarták fűzni az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát, valójában ennek ellenkezőjét tették az oktatás piacának felfüggesztésével, a kézi irányításra áttéréssel, a férőhelyek központi osztogatásával. Azt is mondta a kormány, hogy az esélyegyenlőséget növeli: ha így lenne, nem csökkentették volna az államilag támogatott helyeket. (Radó Péter)

A piacképes tudás gyökerei

Az új oktatási törvény nyomán az oktatási kormányzat központilag szabályozza a különböző szakokra felvehetők keretszámát. Mindjárt felvetődik a kérdés: hogyan lehet feltölteni ezeket a keretszámokat? Van-e annyi diák, aki mérnök szeretne lenni? A természettudományok oktatásával ugyanis már az általános iskolákban probléma van. 

Értékes-e még a magyar diploma a munkahelyeken?

A fiatal felnőttek fele szerint az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, további háromtizedük is közepes jelentőséget tulajdonít a felsőfokú végzettségnek - derült ki az Ipsos F and F témában végzett felméréséből. A fiatalok által felállított rangsor első helyén az ELTE áll, amelyet a Corvinus, illetve a Műegyetem követ.

Tévhit, hogy a diplomás pályakezdők nehezen találnak munkát?

A diplomás munkanélküliek között a legkedvezőbb helyzetben az informatikusok és a jogászok állnak, a kormány ez utóbbiaknál mégis radikálisan nyesi az államilag finanszírozott keretszámot - olvasható a Népszabadság szombati számában megjelent cikkben, amelyben a felsőoktatás és a munkaerőpiaci helyzetet vetik össze. A felsőoktatási helyek szűkítésének - a Népszabadság által elérhető statisztikák szerint - a pillanatnyi költségvetési hiánycél elérésén kívül nincs nemzetgazdasági értelme - állapítja meg a lap.

Uniós szinten is komoly probléma a fiatalok foglalkoztatása

Nagyon magas, közel 10 százalék körüli az általános munkanélküliség az Európai Unióban, de ennél is magasabb, átlagosan 21 százalék körüli a mutató a 25 év alatti lakosság körében– hívta fel a figyelmet Andor László a Bécsi Egyetem rendezvényén. A biztos kitért arra is, hogy a fiatal munkakeresők egyharmada van több mint egy éve munka nélkül, és hogy egyes tagállamokban, ahol már javulóban van a gazdasági helyzet a válság után, továbbra sem emelkedik a fiatalok körében a foglalkoztatás.

Pogátsa Zoltán: *A kiszorító hatás és a diploma értéke (Vitaindító)

A tömegképzés hagyományos alátámasztása az volt, hogy a nagyobb felsőfokú végzettségű populáció emeli a társadalom tudásszintjét. Ez azonban közgazdasági értelemben csak akkor igaz, ha ehhez megfelelő munkahelyek is társulnak. Amennyiben ezek a munkahelyek nem állnak rendelkezésre, akkor igen komoly mismatch jön létre az első világbeli képzettségi struktúra és a harmadik világbeli gazdaságszerkezet között. Márpedig a kelet-európai perifériális versenyállami rendszerváltó modell bizonyíthatóan jóval szűkebb foglalkoztatást és alacsonyabb hozzáadott értéket eredményezett. 

Hiányszakmák Hevesben

Munka van, szakember viszont kevés az egyes szakmákban Hevesben. Az utóbbi időben nem végzett kellő számú tanuló - például géplakatos - a megyei szakképző iskolákban, a mostani diákok pedig csak pár éve múlva fejezik be tanulmányaikat, így a vállalkozásoknak Erdélyből és a Dunántúlról kell szakembert hozniuk. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerint az iskolaszerkezetet a munkaerőpiaci igényekhez kell igazítani.

A korábbinál is kevesebb új állást kínálnak a versenyszférában

Több mint féléves mélypontra süllyedt az új állások száma a versenyszférában: augusztusban 12 900 nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, utoljára januárban volt ennél még kevesebb, 12 300 bejelentett új, nem támogatott állás - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss adataiból.

Oldalak